Valle & Cañon del Colca

Photos: http://www.flickr.com/photos/22788647@N08/sets/72157604983407478/

La Vallee de la Colca – situee au sud-ouest du Perou- est une pure merveille. Nous l´avons sillonnee pendant trois jours en compagnie de Sarah et Alain – deux canadiens tres sympathiques- et de Dante , notre chauffeur, guide et ami.

Surnomme le canyon le plus profond du monde par les agences de voyages ( plus profond que le Grand Canyon!), le canyon est surtout impressionant par la beaute des cultures en terrasse qui sculptent ses deux versants de haut en bas.
Dante s´est improvise guide et en a profite pour nous mener la ou il voulait aller ( c´est a dire la ou il avait des connexions pour manger et dormir gratis). Grace a lui nous avons neanmoins echappe aux hordes de touristes et avons pu visiter des lieux magnifiques hors des sentiers battus.
Le deuxieme jour notre camionnette n´a pu franchir un mauvais passage sur la piste. Dante avait beau lancer le vehicule a pleine allure dans la pente- malgre le precipice qui s´ouvrait a quelques cm des roues- la camionnette trop lourde s´enlisait dans la poussiere et les graviers.
Cela a ete l´occasion de faire du benevolat! Nous avons reconstruit la piste tant bien que mal en alignant de grosses pierres plates sur les traces des roues. Apres une grosse demi-heure de dure labeur, plusieurs dizaines de pierres et de nombreuses tentatives de passage infructueuses, Dante a enfin reussi a passer sans autre dommage que la perte d´un garde boue. Cette petite aventure poussiereuse fur bien amusante et nousa permis de gagner le respect de Dante qui nous a gratifie d´une poignee de main virile et d´un ´Somos un equipo!´ triomphal.

Le lendemain matin nous avons rejoint les autres touristes sur la ´Cruz del Condor´, point de vue d´ou l´on peut admirer le vol plane des condors dans la partie la plus abrupte et la plus profonde du Canyon.
Outre le vol spectaculaire de ces immenses oiseaux au gre des courants d´air chaud, La Cruz del Condor offre une vue imprenable sur le Canyon et ses parois vertigineuses qui semblent s´etirer a l´infini. On ne voit ni le fond du canyon, ni la fin de la vallee, ni le point d´envol des condors, ni leur point de chute. Tout semble suspendu dans les airs.
D´apres les explications d´un guide, les condors vivent en couple. Si la femelle vient a mourir, il est tres rare que le male cherche une autre compagne. Il prefere ouvrir ses ailes, voler le plus haut possible dans le ciel puis replier les ailes le long de son corps et piquer de la tete. On a du mal a imaginer que ces carnassiers a l´allure aussi peu engageante soient aussi sentimentaux….

La Canyon est aussi une region chargee d´histoire et de culture. Le long de la route, Dante fait des arrets frequents pour nous montrer des tombes perchees au milieu d´une falaise, des momies a peine degagees des roches, des village incas en ruine, ou encore de superbes villages habites construits autour d´une belle eglise blanchie a la chaux. Les habitants sont a l´image de leur vallee. Les femmes portent des costumes magnifiquement brodes et arborent des chapeaux encore plus beaux qui temoignent de leur appartenance a tel ou tel groupe ethnique de la vallee.

Le soir du troisieme jour, Dante nous depose a l´hotel a Arequipa. Il a l´air sincerement emu de nous quitter et -la larme a l´oeil- nous sert dans ces bras.

COLCA SZTORI

Dante es a termeskovek:
Dante, micsoda nev! Kopcos kis perui, egyenest egy kepregenybol. Horgas orr, asszimetrikus arc amit csak fokoznak a keresztbe allo fogak. Dante a soforunk. Rogton Arequipa hataraban onkenyesen elesen jobbra fordul, hogy megmutassa hol lakik. Vigan dudal, egy mosolygos fiatalasszony integet, a feleseg. Danteeknal nem folyik viz a csapbol, ketnaponta jon a vizes kocsi. 10 liter csaladonkent! Szuk kanyon szelerol figyeljuk a kotoroket a melyben. Egy atlag munkas 10-20 hofeher termeskovet kalapal ki naponta, egyszeru szerszamokkal esoben, fagyban. A ko piaci ara ket sol, max. kilenc euro naponta. Ezekbol a kovekbol epult fel Arequipa.

One… just one night in Yanque :
Tenyernyi botanikus kert az udvaron, nyugis bordo szinu falak, vastag szonyegek es takarok. Egy ejszaka Yanque-ban. A hazigazda a szomszedos “Colca Lodge” nevu luxusletesitmenyben dolgozik, onnan lesi el a vendeglatas es a dekoracio fortelyait. Komoly, korrekt, torekvo helybeli. Az ebedlo falan egy erdekes kep, a feleseg teljes diszben a spanyol kiralynovel parolazik. Kerdezem, hogy tenyleg-e, mire o buszken bologat. Koran vacsorazunk, pattog a tuz, a falut a hangosbeszelo invitalja gyulesre az iskola ugyeben. A harmadik figyelmeztetesre mar erosen rohogunk. Sietnek is a haziak lathatoan, hozzak a desszertet, hamarosan magunkra maradunk. Kanadai utitarsaink pokerezni tanitanak. Ugyanazt az olcso papirdobozos szololehez hasonlatos chilei bort isszuk mint az utolso estenken a Torres del Paine parkban. Forrovizes butellakkal bujunk agyba, hidegek az ejszakak a Colca volgyeben.

Romok es teraszok:
Vegre gyalogosan. Dante a budira is minibusszal jar… Coporaque falu hataraban rovidke maszas utan romok tunnek elo. Sehol egy lelek, az egyetlen tampont az inka szeru keskeny trapez bejaratok, kulonben fogalmam sincs kik, mikor eltek es haltak itt. A romfalu foutcajan kis csatornaban viz csorgedezik, fentebb a hegyoldalon vizeses. A volgy osszes kaktusz fajtaja versenyezni latszik a zoldesszurke kovekert. Ahogyan lepkedek a teraszokon a csendben, tehenlepenyek kozott, a talpam alatt kulonos szaraz eros gaz erett magjai zorognek, pattognak es akadnak fenn a zoknimon. Felkapaszkodok a legnagyobbnak tuno epuletig. Rombusz formaju vakablakok varnak, mas semmi. Mi ez a hely? Lefele menet pasztor hazaspar foz bogracsban valami leves felet. Tehenlepennyel tuzelnek, alig koszonnek vissza. Elsompolygunk ket bika kozott, felhok gyulekeznek a volgy szegelyein.

Ebed Lari-ban:
Ket asztal, het szek, valamikor feher vaszon lepedo mogott a szegenyes konyha. Az egyetlen hely otven kilometeres korzetben ahol ebedelni lehet. Dante bevalalja az Alpaca szteket, mi a konyhat latvan inkabb nem. Mi van meg, kerdem a señoratol.”Higado”, jon a valasz, “muj rico”. Mi lehet annyira “rico” (fini)? Nevetve mutat egy veres cafatot a tenyereben. Maj, alpaca maj. Maradunk a levesnel es sult krumplinal. Dantenak sikere van a lanyoknal, a fuggony mogott orias langok csapnak fel, a vasznon kacago arnyak. Egett hus szaga terjeng, keszul a sztek a boszorkanykonyhan. A betero helybelieknek nem jut leves, megettunk mindent. A pincer kislany arca felderul amikor egy jokepu srac erdeklodik a señoranal, hogy mi van ebedre. Neki jut meg egy kis hus. A señora oszinten orul a borravalonak, boldogan integet utanunk. Ti vagytok az elso turistak akik valaha itt ettek, szol hatra Dante.

Kanyon bugi:
A teraszos foldmuvelesrol lehet olvasni, hallani, de a nagy tuti kilometer magasbol ranezni. Sokaig. Zold, barna, sarga kirako. Lepcsos amfiteatrum a volgy, kozepen ezust folyo kanyarog. Ez volt a kilatas amikor utat volt muszaj epiteni a buszunknak. A kerek a tizedik probalkozas utan is kiporgott, annak ellenere, hogy egy fel hegyet szetteritettunk az uton. Dante keszen allt feladni es visszafordulni a szerpentinen lefele. Aztan meggondolta magat es nekiment a kaptatonak padlogazzal, ami a negy meter szeles utat es az alant par szaz meterre tatongo szines kirakot figyelembe veve eleg penge vallalkozas volt. A merdzso felnyargalt az emelkedon, meguszta egy leszakadt sarhanyoval. Ujra kisutott a nap, az erett buza teglalapjai aranyozva nevettek fel rank.

El condor pasa:
Mar az autobol latjuk oket, mozdulatlanul lebegve koroznek a kanyon melysegeben. Tobb szaz turista bamul bele a kora reggeli sapadt fenybe, igen komikus latvany. A kondor egy csunya de nagy madar. A legnagyobb madar (a mesebeli griffet kiveve persze). Amint a nap eleri a kanyonban rejlo feszkek vonalaba eso legretegeket, azok megindulnak felfele es a fekete kondor nyitott szarnnyal felszall rajuk mint egy liftre. A tomegek legnagyobb oromere. Amikor egyszer csak megjelennek azert az tenyleg franko. A kanyon melyerol (Grand Canyon x 2 mely) fennsegesen, konnyeden bukkannak fel. A kondor monogam. Egy nostennyel tengi le eletet, nem vadassza senki es minden reggel foemlosok szazai bamuljak murepulo showjat tatott csorrel. Ha a par egyikevel valami tortenik, a masik a fellegekbol a melybe veti magat banataban. Romantika. A csunya fiuknak is van szive…

A magasban:
Negyezerkilencen. Megint. Szokas szerint fingok mint a bajnok, ez tortenik velem a magasban, megfigyeltem mar a testemen. A kilatas fennseges, az osszes vulkan koros-korul figyel. Noveny alig, csak kovek, mohak es nehany szinesbe oltozott nenike uzleti erzekkel a metsszo szelben salat, sapkat es szvettert arul, mind kezzel gyartott porteka. Ez mind-mind alpaca… alpaca. Az eros kek eg es a bordo sotet salak szeru durva koszonyeg kontrasztja. Feledhetetlen.