Hostal Lluhay

A nok mozgatjak ezt a kis zart vilagot, sehol egy ferfi. Harman ulnek a nagy art nouveau ebedlo asztalnal kozel a tuzhoz. Harom generacio. A nagymama keveri a kartyat, az unokanak be nem all a szaja, az anya szorakozottan kifigyel a szeles ablakokon tul az alkonyatba. Osregi zongora all a barpult elott, a kis hotel minden reszlete egy darabka mult. Rozoga hangulatlampionok festik sargara a poros hajomodelleket, regi varrogepeket, irogepeket, fotografiakat, aquarelleket. Nehez rez buvarsisak kerek ablakai figyelnek a folyoso egy sarkabol. A zajokat vastag szonyegek puhitjak, itt-ott kezzel horgolt fuggonyok, egy darabka ismeros mult. Ancudban vagyunk, Chiloe szigeten a Hostal Lluhay vendegei.
A sziget let nyomai lepten-nyomon felbukkannak. Az emberek furcsan zarkozottak es nagyokat neznek amikor a rutintol eltero dolgokrol kerdezoskodunk. Buszkek a szigetre, szivesen beszelnek rola, de sosem kezdemenyeznek. Mindenki babonasnak tartja a szigetlakokat, en ennek sok jelet nem latom. Hacsak nem a MAM (Museo Arte Moderno / Modern Muveszetek Muzeuma - egy helyi stilusban osszetakolt kiallito csarnok) egyik szeltol recsego-ropogo szobajat megtolto kompozicion. Valfakon logo hosszu kopenyek szabalyos formacioban. A koponyegek fekete es ezust kombinaciojaval meselnek torteneteket infantilisnak tuno de nagyon is atgondolt formakkal. Az egyik kopenyeget kivagott fak boritjak, mellmagassagban ekes haz nagy ablakan keresztul gazdag csalad unnepelni latszik. A kopeny aljan teherautok szallitjak a fat , az autok ablakaban sofor helyett halalfejek. Eros, felelmes. Egy masikat apro fabol faragott babafelyek egy harmadikat pedig halpikkelyek boritanak. Kozepen az egyetlen kopeny aminek feje van es koronaja: a sapadt arcu kiraly. Be sem jutottunk volna a muzeumba ha nem latok meg nehany munkast akiknek tanacsara hangos kurjongatassal csaltuk elo a santa portas nenit aki menteben meg visszakiabalt egy nyoszorgo gyerekhangra, hogy most nem, majd kesobb. Az egesz teljesen szurrealis volt. Mindez a sziget kozpontjaban, Castroban tortent. Itt evente 6 meternyi csapadek esik. Ebbol kaptunk izelitot tegnap ejszaka. Beazott a szobank.
Szerencsere az ocenhoz a sziget kozepe tajan meg szep idoben latogattunk. Szikrazo napot hemperegtunk at egy husz kilometer hosszu finom homokos strandon, holland tengerpartra emlekezteto dunek kozott (csak eppen szogesdrot nelkul) gyakorlatilag egyedul. A kopott kis motelban palacsinta volt reggelire. Ezt uberelni nehez lesz...
Remek kis helyen ebedeltunk ma Castroban, mielott atbuszoztunk ide. Szombat hangulat volt. A hosszu fapultot egy regi kis vitorlashajo tartja, jo kis jazz szolt es a nagy ablakokon hosszan bamultuk a mozgalmas foteret ahol a levelek elkezdtek sargulni az utobbi napokban. Nyaron erkeztunk es osszel allunk tovabb. Ideje eszaknak venni az iranyt.

Kepek: http://www.flickr.com/photos/22788647@N08/sets/72157604116623000/